Nemzeti
zarándoklat Fatimába
A képekre kattintva azok
nagyobb méretben is láthatóak
2019. október 25. és 29. között Fatimában voltam azon a zarándoklaton, amit az Eucharisztikus Kongresszusra készülve szerveztek. Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök október 28-án Fatimában, a Jelenések kápolnájánál szentmise keretében ünnepélyesen a Szűzanya oltalmába ajánlotta a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Mintegy 155-en voltunk együtt a kegyhelyen az ország lekülönbözőbb vidékeiről verbuválódva.
A fatimai Mária-jelenések a XX. század egyik legjelentősebb eseménye volt. 1917-ben, az első Világháború alatt a portugáliai Fatimában 3 pásztorgyermeknek - Lucia 10 éves, Francesco 9 éves és Jacinta 7 éves volt - jelent meg az Istenanya májustól októberig 6 alkalommal. A jelenések 13-án délben történek, kivéve az augusztusit, ugyanis a gyermekeket 13-18-ig börtönbe zárták, hogy ne tudjanak a jelenés helyére menni. Szabadulásuk után augusztus 19-én más helyszínen ugyan, de mégis sor került a jelenésre. Az októberi utolsó jelenésen a korabeli sajtó szerint mintegy 60-70 ezer szemtanú vett részt.
Franesco már 1919-ben, 11 évesen spanyol nátha következtében otthonában halt meg, Jacinta pedig 1920-ban súlyos betegség után egy liszaboni kórházban 10 éves korában halt meg Lucia 14 évesen került el otthonából először egy árvaházba, majd 18 évesen apáca lett és csak 2005-ben 98 éves korában halt meg. Ez alatt a hosszú idő alatt elöljárói és a pápák kérésére több részletben írta meg visszaemlékezéseit. (Ezt magyar nyelven is kiadták és pdf formátumbn letölthető innen.)
A kegyhely kialakulásának vázlatos története
Az utolsó jelenés napjára egy egyszerű kapuszerű állvánnyal jelölték meg a jelenés helyét, melyet már október 22-én el is távolítottak a hatóságok. A kápolnát 1918 augusztusában kezdték építeni és 1919 áprilisában vették használatba, anélkül, hogy az egyház jóváhagyta volna a jelenést és nem is szentelték fel. Ezt a kis kápolnát 1922. március 5-én éjszaka felrobbantották, majd ismét felépíteték.
1921-től a leirai püspök engedélyezte a jelenések helyén szentmise bemutatását, s egyben az egész Cova da Iria-i (Szent Irén völgy) völgyet megvásárolta. 1930-ban nyilvánították a jelenéseket hitelesnek. A Rózsafüzér Királynője Bazilikát azonban már 1928-ban elkezdték építeni. 2007-ben egy modern föld alatti Szentháromság bazilikával egészült ki a szentély.
A 200*600m-es tér egyik végében áll
a Rózsafüzér Királynéja Bazilika,
a másik végében pedig a
Szentháromság Bazilika
A kegyszobor 1920-ban készült el, de néhány évig nem merték éjszakára a kápolnában hagyni, mert féltek a megrongálásától, ezért minden nap egy buzgó asszony otthonába vitték, s csak napközben volt látható a kápolnában.
A korona gömbje alatt van egy golyó
a II. János Pál papa elleni merényletből
A Keresztút és Kálvária
Az 1945 után emigrált magyarok között ott volt Kardos Illés atya, aki ezt írta: „Mikor Fatimában jártam, és láttam azt a szánalmas, primitív, a kegyhelyhez méltatlan kálváriát, felvillant bennem a gondolat: mi, magyarok építünk egy nagyon szépet, impozánsat, mely méltó lesz a szent helyhez.". Meg is kezdte az adományok gyűjtését. 1961-es halála után a Fatimában szolgáló Kondor Lajos verbita szerzetes folytatta a munkát, s az elkészült stációkat és a Szent István Kálvária kápolnát 1964-ben szentelték fel. A keresztút azon az úton halad, ahol a pásztorgyermekek nap mint nap tereltél bárányaikat otthonuktól Cova da Iria völgyébe, ahol a Szűzanya megjelent nekik.
Egységes kivitelűek a stációk,
domborművekkel és magyar felirattal, hogy mely közösségek adományából épült
Zarándokutunkról egy rövid képes beszámoló
A képekre kattintva azok nagyobb méretben is láthatóak
Zarándoklatunk állomásai időrendben:
1. Keresztút az emigráns magyarok által finanszírozott Mindszenty keresztúton
Kép forrása: Magyar Kurír
Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök vezetésével jártuk végig a keresztutat.
Az 1917. augusztus
19-i jelenés színhelye a keresztút mentén
2. Szentmise a Szent István kálvária kápolna előtt
Kép forrása: Magyar Kurír
3. Mind a 4 este fél 10-kor részt vettünk a Rózsafüzér imádságon és utána a fáklyás körmenten
Kép forrása: Magyar Kurír
Az esti Rózsafüzért a Jelenési Kápolnánál mondtuk, s 3 este is egy-egy zarándok-társunk imádkozhatott elő néhány Üdvözlégy Máriát
A körmenetet a kereszt vezette
A betegek és a zászlók után a Szűzanya szobra következett, amelyet felváltva a hivatalosan bejelentett zarándok-csoportok tagjai vihettek, így közülünk is 4 férfi.
A Rózsafüzér-tizedek között és a körmeneten is az "Ave, Ave Maria" ének alatt minden zarándok a magasba emelte a gyertyáját.
4. Hajnali fél 6-kor magyar szentmisén vehettünk részt a Kegykápolnánál
5. Koszorúzás Kondor Lajos atya szobránál, aki pont 10 évvel ezelőtt 2009. október 28-án halt meg.
A szobrot 5 évvel ezelőtt állították fel, melyen jelen volt Áder János köztársasági elnökünk
Felirat a szobor talapzatán
6. Az ünnepélyes szentmise
Kép forrása: Magyar Kurír
A mise keretében a Püspök úr velünk együtt felolvasta Erdő Péter bíboros felajánló imáját, melyben a fatimai Szűzanya oltalmába ajánlottuk a Budapesti Eucharisztikus Kongresszust
A felajánló ima szövege itt olvasható!
A hivatalos zarándok-programokon túli látnivalók Fatimában:
Bazilikák
A Rózsafüzér Királynője Bazilika főoltára
Szent Francesco sírja
Szent Jacinta és Lucia nővér sírja
A Bazilika főhajójának 4 sarkában, a világ 4 nagy Szűz Mária tisztelői között Szt. István szobra, melyet Szappanos Béla készített
Még a jelenések idejéből megmaradt tölgyfa-bokor
A Szentháromság bazilika belső tere
Mária szobor a Szentháromság bazilikában
A Szentháromság bazilika bejáratánál az üvegfalon a világ különböző nyelvein olvasható, köztük magyarul is:
"Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal."
Aljustrel - fatimai látnokoknak otthont adó település
Luciáék háza az udvar felől
Kép forrása: mapio.net
Luciáék udvarában a kút, ahol a Béke angyala megjelent a látnokoknak még 1916-ban
Francesco és Jacinta szüleinek háza
A szoba, amelyben Francesco meghalt
Francescoéknál az éléskamra